Misztikus Lények

 görög mitológiában a lernéi hidra egy ősi, kígyóra emlékeztető víziszörnyeteg, számtalan fejjel -írásokban több fej jelenik meg, mint amennyit az amfórafestők ábrázolni tudtak- és mérgező lehellettel. A Lernéi hidrával Héraklész végzett tizenkét próbája másodikjaként. Búvóhelye Lerné mocsárában volt az Argolidban, s a víz alatt egy átjáró vezetett az alvilágba, amit a hidra őrzött.
A szörnyeteg Tüphón és Ekhidna gyermeke, a nemeai oroszlán, a Khiméra és Kerberosz testvére. Héra annak reményében ajánlotta Héraklész második próbájának a hidra legyőzését, hogy a fenevad végez vele.
Tarta

Héraklész második próbája: A lernéi hidra megölése
Elérve a Lerné tó mocsarait, ahol a hidra lakozik, Héraklész eltakarta száját és orrát egy ruhadarabbal, hogy a mérgező füsttől védje magát, és tüzes nyilakat lőtt a szörny az Amümóné-forrás melletti barlangja felé, hogy előcsalogassa azt. Szemtől szembe került vele, korai amfórák ábrázolása szerint egy sarlóval, más források szerint buzogányával akarta levágni ellenfele kilenc fejét. A hidra azonban minden levágott feje hejére két újat növesztett, ami az összes hőst a kilátástalanság szélére sodorná, de nem Héraklészt.

Ráeszmélve, hogy e módon nem tudja legyőzni ellenfelét, Héraklész segítségül hívta fegyverhordozóját és egyben unokaöccsét, Iolauszt. Iolausz, Athéné inspirálásával azzal az ötlettel állt elő, hogy égő fáklyával égessék meg a levágott fejek tövét. Héraklész lenyeste a lény fejeit, Iolausz pedig megpörkölte nyakait. A hidra középső, halhatatlan fejét Héraklész egy hatalmas szikla alá temette a Lerné és Elaius közötti szentelt úton, és megmártotta nyilait ellenfele mérgező epéjében. Legyőzte még Héra óriásrákját is, akit a hidra segítségére küldött az istennő. Így teljesítette be második próbáját. Ám megbízója, Eurüsztheusz érvénytelennek tekintette azt, mert Iolausz segített benne. Ezzel nőtt a tíz próba tizeneggyé, mielőtt elérte a végső tizenkettőt.

A hidra legyőzése után
Héraklész később a hidra mérgezett epéjébe mártott nyilakkal végzett a kentaur Nesszosszal; s végül ez a méreg okozta Héraklész halálát is, mikor magára öltötte a kentaur fertőzött köpenyét.

Ma a "hidra probléma" vagy a "hidra" kifejezésekkel a többoldalú problémákra utalnak, amelyek látszólag megoldhatatlanok lépésről-lépésre elvvel, vagy arra, aki a megoldás érdekében tett hagyományos kísérlettel csak rosszabbít a helyzeten, például, ha valaki információ titokban tartására törekszik, ám törekvése az információ széles körben való elterjedését eredményezi.

Eredet
Ha a Nap a Rák jegyében áll, a hidra csillagkép feje a közelében van. Szintén közel, a Nap alatt helyezkedik el a Rák csillagkép. Mitológusok szerint a Lernéi hidra és a rák csillagképe azután került az égre, hogy Héraklész végzett velük.

Abban nincs bizonyosság, mint jelképez a kígyófejek kiégetése, de feltehetőleg egy Lernéhez kapcsolódó csatából származik, ahol meggyújtották az ellenséget (valószínűleg az elesetteket), hogy a többieket szétoszlassák.

Lernéhez kötődik még egy mítosz, amiben egy szökőkútként jelenik meg, mit Poszeidón alkotott Danaosz lányának emlékére.

A nyíl szó görög megfelelője a toxon, ami nagyon hasonló alakjában a méreg görög változatához (toxis), még szorosabbá téve a kapcsolatot Héraklész nyila és a hidra mérgezett epéje között.

A nemeai oroszlánra való asszociációk az elbeszélések környezetének hasonlóságából fakad, mivel a hidra egy feltételezhető rendszerben követi az oroszlánt.

Hidra-lények a kultúrában 
A hidra megjelenik számos szoborban, gyakran Héraklésszal vívott harca közepette. A Louvre-ban több ilyen, a kettejük csatáját megelevenítő művészeti alkotás is található.